Kodokan judo
Kano elképzelése több volt annál, mint hogy az akkor ismert, valamint a feledésbe merült, de általa feltárt számos önvédelmi iskolát, s annak még több ágazatát mechanikusan egybeolvassza. Gondos tanulmányozás eredményeképpen felismerte ezeknek az iskoláknak nagyszerű értékeit, erényeit, amelyeket a maga rendszerébe átvett, ugyanakkor feltárta ezek hiányosságait is, amelyeket igyekezett pótolni. Az egyik legdöntőbb hiányosságuk az volt, hogy a fizikai képzés mellett elhanyagolták a tanítványok szellemi képzését.
A Kano által kezdeményezett judórendszer legfőbb értéke éppen az, hogy különös fontosságot tulajdonít a szellemi felkészítésnek, amely nélkül a technika jó elsajátítása el sem képzelhető. A fizikai és szellemi képzést, valamint a fogások magas szintű ismeretét együttes feladatnak s egyben olyan tényezőnek tekinti, amely az emberek tökéletesítését is szolgálja. Olyasmire gondolt, mint az ókori görögök a „kalokagatia", az „ép testben ép lélek" eszméjének meghirdetéskor.
Kano azt vallotta, hogy a „judo egész szelleme az igazságosság alapján áll! Az igazságtalansággal teljesen összeegyeztethetetlen!" Az igazságosságon a szellemi és fizikai tényezők egyensúlyát érti. Ilyen kiegyenlítettség esetén az ember kedélyállapota nyugodt, tevékenysége teljesen szabad.
A judo (dzsúdó) szóban a „dzsú" is azt jeleni, hogy küzdelem közben nyugodtnak, természetesnek kell lenni, vagyis hogy ne hagyjuk ellenfelünktől zavartatni magunkat. E judóelvek betartása azonban csak tudatos akarással, állandó önfegyelmezéssel, és nagy-nagy szorgalommal valósítható meg. A dzsiu-dzsicu és a judo tehát valójában nem csak szóban, hanem tartalomban is különbözik. A „dzsicu" viszont művészetet, a technikában való jártasságot, ügyességet jelent. Ez a megállapítás a judóra is érvényes, de a modern sportokkal szemben támasztott követelményeknek megfelelően ehhez a mesterségbeli tudáshoz hozzá kell még számítani azokat a szellemi kultúrákat, amelyeket éppen a technikák gyakorlása és alkalmazása során sajátított el az ember, s amelyek a mindennapi életben is hasznosíthatók. Ezt a „szellemi" utat jelzi a „do" szócska.
A pusztán fizikai erővel vagy ügyes technikával elért győzelem a judónak csupán egy kezdeti stádiumát, éretlen állapotát jelenti. A judóküzdelemben minden tevékenységnek legyen meg az oka, enélkül semmilyen akcióba se fogjunk! Úgy is mondhatnánk, hogy a technikát csak stratégiai és taktikai elgondolások alapján célszerű alkalmazni. A technika viszont egyezzen meg a természeti törvényekkel!